Ki tudja milyen a jó széna? Milyen szemmel látható jelei lehetnek egy gyenge vagy közepes minőségű, kiszáradt, öreg, “dohos” szénának, es mi a következménye a lovakra nézve? Valóban adhat számunkra olyan információt a széna analízis, ami alapján érdemes igazítani a kiegészítők, balancer etetését? Illetve mi hiányzik a hazai szénából, ezáltal a lovaink szervezetéből is?
Ha szeretnénk megérteni, hogy miből áll össze a jó széna, nem árt a mélyére nézni, vagyis visszatérni egészen a gyökerekhez. Ahhoz, hogy megőrizzük a széna jó beltartalmi értékeit, fontos a természet központú termesztés és betakarítási technológia előírásainak következetes betartása. Ugyanakkor befolyásolja még az időjárási és régiónkénti földrajzi adottságok (napsütéses órák száma, csapadékmennyiség és eloszlása), talaj minősége és milyensége (homokos, szikes, síkvidéki vagy dombos, agyagos, savanyú földes terület) is.
Képzeld magad egy füves rétre. Ahogy körülnézel, az első dolog, ami feltűnő lehet, az a fajok hihetetlen sokfélesége; virágok, fűfélék, gyógynövények, hüvelyesek és cserjék élnek egymás mellett tökéletes harmóniában. Több növényfaj = jobb talajfauna = jobb beltartalom & jó minőségű szálastakarmány = egészséges lovak!
Ha ezt a természet adta lehetőséget kizsákmányoljuk (nincs pihentetve vagy intenzíven művelt, fajszegény), csökken a talajfauna és a nitrogén, a kórokozók elszaporodnak, ráadásul a mikrobák pusztulása nyomán vízoldható nitrátok kerülnek a talajba, ami a gyomnövények elszaporodását fogja okozni. Habár ez a sokféleség rendkívül fontos, ezt egyensúlyban kell tartani a jelenlegi gazdaság igényeivel és követelményeivel. A változatosabb „fűkínálat” hasznos lehet a legelő lovak számára, mivel több vitamint, ásványi anyagot és tápanyagot biztosítanak számukra, mint a „feljavított” gyepek, amelyeken csak néhány faj él.
Mivel a lovak étrendjének jelentős részét, 80-90%-ban a széna teszi ki, ezért úgy vélem fontos részét kéne képeznie az, hogyan választjuk meg a számukra termesztett és/vagy vásárolt szénát, pláne ha azt egész évre tároljuk be. A készlet nem megfelelő tárolásából pedig az következik, hogy nem mindig jó minőségű szálas áll rendelkezésükre, ennek tetejébe a meg nem száradt rendek meg is áznak, ez a folyamat jóval tovább tart, tovább csökkentve a tápértéket. Megpenészedik, karotin tartalma csökken.
Persze tudjuk, hogy a való világban igen kevés választási lehetőségünk van ilyen téren, főleg bértartásban és az laboratóriumi teszt egyszerűen nem praktikus. A széna elég drága anélkül, hogy minden tételt elemezni kellene a vásárlás/etetés előtt. Legfeljebb akkor érdemes az analízis, ha nagy mennyiséget tárolsz be, vagy ha ez kritikus lenne lovad egészsége szempontjából. Ellenkező esetben a késői vagy másod kaszálású széna etetése a legbiztonságosabb megoldás.
A legtöbb esetben a “fejadag” táplálóanyag-tartalma nem felel meg a ló szükségleteinek; bizonyos anyagokból felesleges mennyiséget tartalmaz, más anyagokból pedig nem kapja meg a szükséges mennyiséget. Elsődleges okozója lehet az egyes szervezeti egyensúly felborulásának vagy emésztőrendszeri betegségeknek, és az allergiáknak is. Tehát az etetett széna minősége, beltartalmi értékei meghatározzák a lovak egészségét alapjaiban.
Mire érdemes figyelnünk, és mi a legjobb választás a lovunk számára? Számos szempontot kell figyelembe vennünk. Milyen az állapota? Mit is szeretnénk elérni - hogy fogyjanak, súlyukat megtartsák vagy éppen hízzanak? Milyen az energiaszükséglete? Mennyi időt tölt az istállóban boxba zárva, vagy hozzáfér-e a fűhöz, legelőhöz? Vannak-e egészségügyi vagy légzési problémái?
Gyakran beszélünk a zsákos takarmányok 'elemzéséről', mint a cukor, fehérje, keményítő stb. százalékos arányáról, de mennyit tudunk valójában a szénánkról? Megvizsgáltuk-e a területet ahonnan származik? Milyen volt az időjárás a széna betakarításakor? Meleg és napos volt, jól kiszáradt a széna a bálázás előtt, vagy nedves volt, eső érte, ami valószínűleg rossz minőségű, penészes- poros szénát eredményez? Tudja-e a beszállító ezekre a kérdésekre a választ? Javaslom mindig menj el személyesen megnézni, és legalább egy bálát kinyitni.
A magyarországi laboratóriumi vizsgálatok alapvetően a beltartalmi értékekre irányulnak. Ezen kívül még a gyom, mérgező növényekkel való szennyezettséget is lehet vizsgálni. A német VDLUFA a szénaminösítés során mikrobiológiai paramétereket is figyelembe vesz.
Lássuk milyen értékek, anyagok ezek amik meghatározzák a lovunk egészségét:
Cellulóz, hemicellulóz, lignin
A nyersrost többé-kevésbé emészthető (cellulóz, hemicellulóz, pektin), illetve
emészthetetlen (lignin) alkotókból tevődik össze. A jó minőségű fűszéna sok emészthető és kevés emészthetetlen rostot tartalmaznak. A túlérett széna nyersrost- és lignintartalma magasabb, ami csökkenti a tápértékét, mivel ezeket a ló nem képes jól megemészteni.
Minél később történik a kaszálás (június közepe-vége), annál több lignint (az emészthetetlen összetevő) lesz jelen benne. Minden 1%-os növekedés a ligninben, 3-4%-kal csökkenti a szálas emészthetőségét.
Jó minőségű széna: 40-50% NDF, 30-35% ADF
Közepes minőségű széna: 50-60% NDF, 35-40% ADF
Gyenge minőségű széna: 60%< NDF, 40%< ADF
CP= nyersfehérje
ADF= savdetergens rost
NDF= semleges detergens rost
A fehérje mennyisége 12% alatt kellene lennie (ez elegendő fehérje egy tenyészkancának, csődörnek vagy kemény munkát végző lónak is). A vadon élő lovak, a kutatások szerint, 6-8% fehérjét fogyasztanak, többféle fűfélékből. A “használaton kívüli” fehérje zsírként tárolódik el a szerveken és a test különféle pontjain. A zsírraktárak növelik az inzulin termelést, oxidatív folyamatokat… ez egy spirál, előszobája sok metabolikus problémának.
A fehérjeigény egy 500 kg-os ló esetén napi körülbelül 600g (hivatalos útmutató szerint). A 12%+ fehérje jóval több mint 1000g-ot biztosít. A fel nem használt zsír és fehérje ínséges időkre, éhezésre való raktározásra kerül. Viszont gondolj bele, az istállóban tartott sport és hobbi lovak egyaránt ritkán fordul elő, hogy éheznek.
Ha azt tapasztalod, hogy lovadnak nagy a pocakja, de rossz az alap kondi, bordáit látod, nincs javulás, extra bélflóra támogatásra vagy hozzáadott fehérjeforrásra lehet szüksége. Viszont azoknál a lovaknál, amelyek nehezen tartanak súlyt, miközben kiváló minőségű takarmányt fogyasztanak, valószínűleg alap betegség állhat a háttérben.
Makroelemek
Nátrium
Átlagosan elmondható, hogy minden fűféle, ezáltal a széna is igen hiányos nátriumban, ezért a só pótlása az étrendben elengedhetetlen. A legegyszerűbb módja a nyalósó vagy sótömb kínálása a boxban vagy karámban, de ha úgy vennéd észre, hogy nem fogy, napi 1 evőkanál, kb 10 gramm só pótlása szükséges. Hiányra akkor következtethetünk ha csökken az étvágy, vagy a vízfelvétel. Kálium pótlása nem javasolt, mivel általában a széna a ló igényénél nagyobb mennyiségben tartalmaz káliumot.
Kalcium, foszfor
A megfelelo ellátás érdekében nemcsak e két ásványi anyag mennyiségére, hanem egymáshoz viszonyított arányára is figyelni kell, ami ideálisan 2:1. A lucerna kalcium tartalma magasabb, mint a fűszénában, míg a fűszéna magasabb a foszforban. Ez alól kivételt képez a mezei komócsin, amelynek kalcium:foszfor aránya körülbelül 2:1.
A megfelelő arány különösen fontos vemhes és laktáló kancák, valamint növekvő lovak számára. D-vitamin a kalcium felszívódásában is fontos szerepet játszik. Egy 500 kg-os hobbi lónak a nagyjából 20 g kalciumra és 14 g foszforra van szüksége az étrendjében. Ez a mennyiség arányosan növekszik a nehéz munkát végző lovak esetében akár napi 40 g kalciumra és 29 g foszforra.
A vemhesség utolsó 3 hónapjában tapasztalható gyors magzati növekedés és a laktáció első hónapjában a legnagyobb, akár háromszorosát igényli a kanca.
Magnézium
A takarmányok többsége már a szükségletet meghaladó mennyiségben tartalmaz magnéziumot, de mivel gyenge a felszívódása, ezért egyes tünetek megjelenésekor a kiegészítése ajánlott lehet.
Mikroelemek
Szelén
A szelén egy fontos nyomelem, viszont Magyarország talajainak nagy része a súlyosan szelénhiányos területek közé tartozik. A természetben szervetlen vagy szerves formákban fordul elő. Minden más elemhez hasonlóan azonban a szelén is csak bizonyos koncentráció-tartományban jótékony hatású. Bizonyítottan hatékony a glükóz és a lipid anyagcseréjének szabályozásában, elengedhetetlen a pajzsmirigy és az immunrendszer megfelelő működéséhez.
Vas
A napi létszükséglet 1000 mg alatt van. A lovaknak korlátozott módjai vannak a felesleges vas kivezetésére, ami „vasfelhalmozódáshoz” vezethet, fokozza a problémákat a májban. Lehetőségekhez képest, kerülni kell a vasat tartalmazó kiegészítőket. Nagyon ritka, hogy a vasat kellene pótolni a szervezetben. Csikók számára kifejezetten veszélyes is.
Látványos javulást tapasztaltam a lovaim egészségében (főként a pata minőségében és a szőrzeten) azáltal, hogy igyekeztem a vasat a lehető legjobban kiegyensúlyozni. Ezzel együtt nemrég vegyes információkat olvastam más széna tesztelésről, mivel a magas eredmények a szennyeződésre utalhatnak (pl földes, poros a minta). Azonban az NRC meghatározza a napi vas szükségletét 400-500 kg testtömegű ló esetében, amihez valójában elegendő mennyiségben hozzájutnak és/vagy meghaladják csak a szálastakarmány részéből. Ha elegendő cink és réz van jelen az étrendben, és a ló nem immunhiányos, akkor nem feltétlenül aggódnék az arányokon.
Cink, Réz
A réz és a cink az optimális egészséghez szükséges ásványi anyagok listájának élén áll. Támogatják az egészséges szőr-bőr-szarut, kötőszöveteket, energiatermelést, sejtszabályozást és így tovább. Az NRC irányelvei szerint napi 300 mg rézre és 750 mg cinkre van a lónak szüksége. A vas gátolja ezeknek a kritikus ásványi anyagoknak a sejtekbe való felvételét. Ha lovad hosszú szőrei (sörény, farok) “napszőkített”, rezes, ez az egyik legnyilvánvalóbb jele annak, hogy a lovad szervezete réz- és cink hiányban szenved.
Omega 3
A bálázott széna gyakorlatilag semmi Omega 3-at nem tartalmaz. Ezt a problémát súlyosbítja az a tény, hogy a koncentrált zsákos tápok, gabonák nagyon magas omega-6-ot tartalmazhatnak. Ez az egyensúlyhiány különféle gyulladásos problémákat okozhat. Magvak, mint a len, kender, görögszéna, chia kiváló kiegészítője tudnak lenni az étrendnek, ha javítani szeretnéd az Omega 3 arányt (4:1), illetve jól emészthető fehérje is, ami jótékonyan hat az emésztésre nem utolsósorban.
Vitaminok
A tavaszi dús legelő természetesen bővelkedik A-, C- és E-vitaminban, de a széna a kaszálás, a száradás (erős napfény) és a tárolás során nagymértékben veszít ezekből a vitaminokból. A tárolás során ez a lebomlás folytatódik, ami gyakran jelentősen alacsonyabb vitamin szinthez vezet a friss legelőhöz képest.
A C-vitamint (aszkorbinsavat) lovaink maguk termelik, és nem alakul ki teljes vitaminhiány, de bizonyos helyzetekben lehetőség van a pótlásra.
A versenyző lovak szintje alacsonyabb, mint az hobbi lovaknál. A tüdőfolyadékban lévő C-vitamin mennyisége csökken tüdőgyulladás esetén, és kiegészítéssel javulhat. A szelén és C-vitamin kiegészítése javíthatja a tüdő egészségét alsó légúti betegségben szenvedő lovaknál.
A széna átlagosan 70 80%-kal kevesebb E-vitamint tartalmaz, mint a friss fű és a tárolással egyre csökken. Ennek a hiánya izomveszteséget (főleg felső vonalon), immunrendszer gyengeséget okozhat. Legjobb a természetes vízben oldódó E vitamin hasznosulása.
A D-vitamin fontos a sejtek kalcium, foszfor, magnézium, cink, réz és mangán felvételéhez.
Létfontosságú a D-vitamin pótlása a növekvő lovak étrendjében, hogy lehetővé tegyük ezen ásványi anyagok optimális felszívódását.
Nem minden lónak van szüksége gabonára. A jól összeállított táp, müzli, vitaminos kiegészítő koncentrátumok azonban segíthetnek pótolni a széna alapú étrendben a táplálkozási hiányosságokat.
Ha hiánytüneteket látunk, az már együtt járhat az immunrendszer és takarmány hasznosítás csökkenésével, romlásával. Amikor logikusan végiggondoljuk a hiánytünetek alapján történő kezelések inkább tekinthetőek tűzoltásszerű (akár orvosi gyógyszeres) beavatkozásnak. Ha pedig okszerűen szeretnénk tartani és táplálni a lovainkat, akkor egyes esetekben sokat segíthetnek a széna analízisekből megtudható eredmények. Érdemes nemcsak az egyes tápanyagokra figyelni, hanem figyelembe venni a tartási körülményeket, vagy korból, előző betegségből adódó összefüggéseket is. A legtöbben ekkor fordulnak hozzám szaktanácsért.
A cikket gondolatébresztőnek szántam, és ha csak néhányan elgondolkozunk ezek után a jó alapon és a következetes javításán, már megérte. Másfelől meg tartsuk tiszteletben a természetet.
Comentarios